A közlekedés biztonságáért és útjaink védelméért

Tartsa be a tengelyterhelésre és össztömegre előírt szabályokat!

Gyakran Ismételt Kérdések

Mi indokolja a TSM rendszer bevezetését?

  1. A közlekedésbiztonság javítása: a túlterhelt tehergépjárművek baleseti kockázata – többek között a rosszabb kormányozhatóság és stabilitás, valamint a megnövekedett fékút miatt – egyértelműen nagyobb. Ezért a túlterhelt járművek arányának csökkentésével, még növekvő forgalomnagyság mellett is további javulás érhető el a közlekedésbiztonságban, illetve várhatóan csökken a súlyos és halálos balesetek száma.
  2. Útvagyon megőrzése: a teljes országos közúti hálózat nemzeti tulajdon, így ennek védelme és minőségének megőrzése alapvető nemzeti érdek. Az útburkolat kopásából és amortizációjából adódó helyreállítási és beruházási költségek döntő többségükben a központi költségvetést terhelő tételek. Ezért kiemelt fontosságú, hogy a közútvagyonban okozott károk megtérítése a tényleges szabálysértőkre háruljon, és a felújítást ne a szabályosan közlekedők által befizetett közpénzekből kelljen finanszírozni.
  3. Versenyegyenlőség: esélyegyenlőséget kell teremteni a fuvarozók között. Mivel a szabálysértő módon túlterhelten közlekedő járművekkel nagyobb haszon érhető el, ez rontja a jogkövető magatartású vállalkozók piaci helyzetét.

A TSM rendszer elősegíti az egyenlő feltételek megteremtését és kiszűri a szabályokat áthágó vállalkozókat. Ennek össztársadalmi és morális haszna is van, hiszen itt egyértelműen a „rongáló fizet” elve érvényesül. Az útban okozott károkért a szabályt szegők kapnak bírságot, aminek köszönhetően várhatóan jelentősen csökkenni fog a túlterhelten közlekedő járművek darabszáma.

 

Mi a túlsúlyos járművek szerepe a burkolathibák kialakulásában?

A burkolathibák a nagyobb terhelés következtében hatványozottan növekednek, mert a terhelés hatására az út alsóbb rétegei átrendeződnek és kialakul a nyomvályú. A burkolati károk jelentős hányadát a megengedettnél nagyobb terhelésű járművek okozzák, ezzel jelentős többletköltségeket okoznak az úthálózat üzemeltetőinek, és felgyorsítják az útburkolat amortizációját.

Egy szabályosan közlekedő 40 tonnás teherjármű több ezer személygépkocsi okozta útrongálás mértékével egyenlő, egy túlterhelt jármű ennek többszörösét okozza. A túlterhelt járművek okozta útburkolati kár mértéke több tízmilliárd forint évente.

 

Milyen építési környezeti hatásokkal jár a TSM rendszer bevezetése?

A TSM projekt egy már meglévő, az UD rendszer végponti adatgyűjtő infrastruktúrájának kiegészítéseként jött létre. A 89 mérőhelyből 74 az útdíj ellenőrzési (UD) rendszer részét képező állomások tartószerkezetére, további kettő pedig meglévő VJT (változtatható jelzésképű tábla) portálra épült. Így mindössze 13 helyszínen kellett új tartószerkezetet építeni.

 

Mennyi bevételre számít majd az állam a TSM rendszer bevezetéséből?

Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszer célja nem a bírságokból eredő bevételek növelése, hanem a jogkövető magatartás előmozdítása, ám várhatóan a hatékonyabb ellenőrzési rendszer a bírságok számának növekedésével jár majd.

Azzal, hogy a szabályszegők kiszűrése szélesebb körben és egy modern, automatikus bírságolási rendszeren keresztül történik, a szabálysértők, illetve a rendszert korábban kikerülők magasabb anyagi hozzájárulásra kényszerülnek.

Az objektív felelősség intézményének bevezetésével a kiszabott bírságok várhatóan nagyobb arányban kerülnek behajtásra, ezáltal kevesebb lesz a kiszabott bírságokból származó állami kintlévőségek mértéke.

A várakozások szerint a bírságokból befolyó összeg rövidtávon jelentősen növekedni fog, hosszútávon azonban fokozatosan csökken majd a projekt eredményeként megemelkedő ellenőrzési lefedettség és így a jogkövető magatartás általánossá válása miatt.

 

Motorkerékpárok, személyautók, személyautóval húzott utánfutók, trélerek, és lakókocsik üzembentartói is bírságra számíthatnak, amennyiben a mérőhely adata azt jelzi, a jármű valós súlya felette van a megengedett össztömegének?

A TSM rendszer alkalmas a motorkerékpárok, személyautók, utánfutók, trélerek és lakókocsik megmérésére is, azonban a jogszabályi környezetnek megfelelően e járművek üzembentartóinak nem küld bírsághatározatot. E körülmény természetesen nem mentesíti a felsorolt járművek tulajdonosait a járművek terhelésével kapcsolatos jogszabályi előírások betartása alól.

 

Hogyan ellenőriztünk eddig, ez mennyire volt hatékony?

Jogszabályi felhatalmazás alapján a közlekedési hatóságok eddig is végeztek – a jármű megállítása mellett – tengelyterhelés- és össztömeg-ellenőrzéseket. A méréseket ezidáig hitelesített statikus mérlegekkel végezték. A mérés a kapcsolódó adminisztrációval együtt 25-40 percet vett igénybe. A rendelkezésre álló ellenőri létszám miatt ez az ellenőrzési forma – figyelembe véve az áthaladó járművek számát – nem volt hatékony.

 

Kiket érint pontosan az ellenőrzés? Külföldiekre is vonatkozik?

Az ellenőrzés kiterjed mind a magyar, mind a külföldi felségjelzésű tehergépjárművekre.

 

Lesz tolerancia a TSM rendszerben? Ha igen, kg-ban vagy százalékosan lesz meghatározva?

 

A TSM rendszer mérőszenzorai a mérésügyi hatóság által hitelesítésre kerültek, ez biztosítja, hogy a mérések alapján hatósági eljárás indulhasson. A mérésügyi hatóság mind tengelyterhelésre, mind össztömegre pontossági értékeket határozott meg. Ez a pontossági érték össztömeg esetén legfeljebb 5%, tengelyterhelés esetén pedig legfeljebb 8%.

 

A TSM rendszer a mérőszenzor által mért eredményeket minden esetben csökkenti a pontossági értékkel. E korrigált értékek alapján értékeli ki a TSM rendszer az áthaladást és dönti el, hogy az a jogszabályoknak megfelel-e.

 

Ezen felül a jogalkotó – átmeneti jelleggel, segítve a fuvarozók felkészülését – további toleranciát is biztosít: nem kell kiszabni a bírságot 2018. június 31-ig, ha az össztömeg túllépés nem haladja meg a 2%-ot, illetve 2018. december 31-ig, ha az nem haladja meg az 1%-ot.

 

Hány mérőegység kerül kialakításra és hol?

A TSM rendszer keretében 89 mérőhelyen összesen 107 mérőállomás került kialakításra.

Mérőállomások helyének kijelölésekor az alábbi területválasztási szempontok érvényesültek:

  • forgalomnagyság és forgalom összetétel,
  • útburkolat állapotjellemzői,
  • közlekedésbiztonság,
  • a forgalomlefolyás akadályoztatásának elkerülése,
  • távolság a mérőhelyek között,
  • meglévő mérőhelyek megtartása és felújítása,
  • kétirányú állomások indokoltságának vizsgálata,
  • hálózati és útvonal választási jellemzők (e-útdíj statisztika)

 

Kikerülhetők-e az ellenőrzési pontok?

A TSM rendszer mérőszenzorait jellemzően a meglévő, útdíjfizetésre kötelezett útszakaszokon telepítettük, többnyire autópályán, valamint egy- és kétszámjegyű útvonalakon. Az alsóbbrendű utak többnyire súlykorlátozást jelző táblákkal védettek, így a mérőhelyeket csak a közlekedésre vonatkozó előírások megszegésével kerülhetnék meg a nagy össztömeggel közlekedő teherjárművek.

 

Lassítja a forgalmat az ellenőrzés?

Nem. A TSM rendszer a járművek megállítás nélküli, az adott útszakaszra megengedett sebesség melletti ellenőrzésére alkalmas. A beépítendő mérőberendezések műszaki tulajdonságai lehetővé teszik a járművek mérését a forgalom lassítása nélkül, így a menet közbeni mérésen alapuló, objektív felelősség elvét alkalmazó ellenőrzés nem befolyásolja a forgalmat. A közúton haladók a mérésből semmit sem észlelnek.

 

Tervezik-e a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat összekapcsolását a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszerrel?

A TSM rendszer a járművek tengelyterhelésére és össztömegére vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzését és a közlekedési hatóság egyéb ellenőrzési tevékenységének támogatását szolgálja. A TSM rendszer részét képező szenzorok és kamerák minden elhaladó jármű tengelyterhelését és össztömegét megállapítják, és elvégzik a jármű azonosítását. A felvételezett adatok között szerepel a jármű sebessége is, melyet a TSM rendszer a mérési eredmények meghatározása során figyelembe vesz.

A TSM rendszer nem ellenőrzi azt, hogy a jármű sebessége meghaladja-e a jogszabály által meghatározott, az adott útszakaszra vonatkozó sebességhatárt. A járművek sebességére, és egyéb közlekedési szabályok betartására vonatkozó ellenőrzést a rendőrség folytat a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat segítségével, mely a TSM rendszertől függetlenül működik.

A közlekedési hatóságnak sebességtúllépés esetén nincs hatásköre bírság kiszabására, a TSM rendszer ilyen célú hasznosítása nincs tervbe véve.

 

Riasztások kiküldése a helyszíni átrakodáshoz és bírságoláshoz

Az automatikus ellenőrzés során az átrakodási túlsúlyküszöböt elérő gépjárművek adatairól a TSM rendszer jelzést küld a legközelebbi ellenőri csoportnak. A kiterelést és a hitelesített mérést követően, súlyos jogsértés esetén a gépjárművezető köteles megszüntetni a gépjármű túlsúlyát, továbbá a helyszínen lévő ellenőrök kapcsolódó ellenőrzéseket végezhetnek. A túlterhelés megszüntetését a jármű vezetőjének kell megszerveznie.

 

Helyszíni bírságolás, hazai és külföldi honosságú járművek szankcionálása

A hazai és külföldi felségjelzésű járművek helyszínen bankkártyás fizetéssel teljesíthetik fizetési kötelezettségüket. A helyszíni bírságoláshoz biztosított, hogy az ellenőrzést végző munkatársak elérjék a központi rendszert (adatok lekérdezése, határozathozatal, bírság megállapítása). Helyszíni bírságolás történhet manuális ellenőrzést követően túlsúlyosnak ítélt jármű esetén, illetve a kiterelést követően a riasztási rendszeren keresztül érkezett mérési adatok alapján.

Az automatikus ellenőrzés során a külföldi felségjelzésű túterhelt járművekről a TSM rendszer jelzést küld a mozgó ellenőri csoportnak, a járművet kiterelik és a mért érték alapján a bírságot az ellenőr a helyszínen kiszabja. Sikertelen kiterelés és helyszíni bírságolás esetén a külföldi felségjelzésű jármű adatai bent maradnak a TSM rendszerben. Amennyiben a TSM rendszer a későbbiekben ismét észleli az adott gépjárművet, a TSM rendszer riasztást küld, és kiterelés után az objektív felelősség alapján megbírságolható a jármű üzembentartója.

A külföldi szabályszegő járművekkel szemben a megállítás során kell eljárni. Az ellenőrzés során meg kell állapítani, hogy a járművezető felelős-e a szabályszegésért. Amennyiben igen, úgy a helyszíni bírság kiszabásáról döntést hoz a hatóság és azt a helyszínen közli a járművezetővel. A befizetésre a helyszínen POS terminálon keresztül lesz lehetőség. Amennyiben a bírságot a jármű vezetője nem kívánja befizetni, úgy jogszabályban biztosított lehetőség van a járművek visszatartására.

Ha az ellenőrzés során azt állapítják meg, hogy az üzembentartó a felelős a szabályszegésért, úgy részére állítják ki a bírsághatározatot. A Ket. biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételei alapján a járművet addig tartják vissza, amíg a helyszínen be nem fizetik a letéti számlára a várható bírság összegét.

Amennyiben a járművet nem sikerül megállítani, akkor az adatait, a jogsértés tényét a TSM rendszer megőrzi és a legközelebbi Magyarországra történő belépés után, egy ellenőrzési pont alatti áthaladás esetén a TSM rendszer riasztást küld a legközelebbi ellenőri csoport részére és lehetőség lesz a jármű megállítására és az eljárás lefolytatására.

 

Nem félő, hogy a TSM rendszer csak a magyar fuvarozók bírságolására alkalmas, a külföldi szabályszegők pedig elkerülhetik a szankciót?

A cél az, hogy az ellenőri kapacitás fokozatos növelésével a lehető legtöbb külföldi, szabálysértő fuvarozót kitereljük a forgalomból. Ezt könnyíti meg az a szabály is, amelynek révén a mérést követően 70 napig szankcionálható lesz a TSM rendszer által túlterheltséggel mért jármű üzembentartója. Vagyis ha úgy hagyja el az országot, hogy nem került sor kiterelésre, de ebben a 70 napban bármikor visszatér Magyarország területére, továbbra is megállítható és szankcionálható lesz. Ez az egyik fő oka annak is, hogy az ellenőrzőkapuk egy része a határ közelében került kialakításra.

 

Milyen módon történik a bírság megfizetése?

Az automatikus bírságolás során kiküldött bírságok átutalással vagy csekkbefizetéssel teljesíthetők. Kiterelés esetén a helyszínen kell teljesíteni a bírságot bankkártyás fizetéssel.

 

Milyen módon történik a bírság behajtása?

A kapcsolódó rendszerek folyamatosan monitorozzák a kiszabott bírságok beérkezését. Amennyiben a fizetési határidőig nem érkezik be a kiszabott összeg, a közlekedési hatóság átadja a szükséges adatokat a NAV részére. A kiszabott közigazgatási bírságok behajthatók adó formájában is, ami növeli a bírság behajtás hatékonyságát.

 

 

Tervezi-e a közlekedési hatóság a felrakó büntethetőségének a visszaállítását, hogy a bírságot ne annak kelljen viselnie, akinek nincs felelőssége a túlsúly létrejöttében?

A bírságolás objektív módon történik a gépjármű nyilvántartási adatainak felhasználásával, azonban az üzembentartó közigazgatási eljárás keretében bizonyítási indítványt terjeszthet elő.